Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


K i n c s e i m

 Borostyán kincseim jelekbe zárom,

’hogy dalnak hangjait pentaton sorok,

elődeimtől egyszerű világom

színigaz meséit óva hordozom.

Kinyitni szónak leplezett lakatját,

megkísérelem, bilincsem oldja fel,

magam lehessek így szabad kamasz vágy,

mely parázsban izzva sem csitulhat el.

 

Most parány öböl, hol meghúzódhatok,

még rejtezem, még sebezhető vagyok.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.