Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lélekdarab

Majd tombolok, ha Föld a Napnak új teret talál,

és tudhatom, hogyan jegyes az élet és halál…

ha érthetem, csodás szivárvány hol kél cseppeken,

és párhuzamból m’ért, hogy összeér a végtelen.

 

Majd tombolok, ha hófehérhez illik éjsötét,

és óceán patak vízében mossa üstökét,

ha hűlt pokol kisördöge ücsörg a mennyeken,

és gazdagoknak garmadája önként nincstelen.

 

Csak lázadok..., leszek, mi voltam, csendben egyszerű,

mert életem, mint annyié, szem porra írt prelűd.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.