Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rab vagyok

 

Szavaknak hamvas látomása hívogat:
- Érintsd meg ujjaiddal csalfa arcunk
új vonását, ülj közénk. Zsenge harcunk
nem csatározás, de féltve simogat.
 
Heverj víg szél ölében. Száz viháncunk
zönge szárnya verdes lelkeden. Nevess
a mába, vágyd a múltat. Selyem deres
időnek sejlő árnya, mit itt hagyunk.
 
Ne félj, csak adj; betűd nedűje ’karma’
hasonmagadnak. Ha várt vad éjeket
száz suttogás fon át, dúdold el dalba’.
 
Mind a kincsünk lásd. Sziporka fényeket
gyújt ős eredben árja. Lásd: hatalma
hűs lakatja rabnak várja lényedet.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.